CSIZIK Balázs, JÓNÁS Péter, KULCSÁR Géza, SZABÓ Kristóf KristofLab

„Sic deinde, quicumque alius transiliet moenia mea.” Így vesszen el mind, aki átlépi a falaimat – mondja Romulus, miután Remust megölve véglegesíti a Nyugat történetének paradigmatikus városalapítási mozzanatát. Nem is az ember, hanem a város szól itt – és valóban, város és ember viszonya elsősorban nem társadalom, hanem – analógia. Ami az embernek a világ, amit érzékel, ami nem ő – az a városnak a vadon, ami a falakon kívül van, amiből kinő és amit meghódít? De nem ellentmondás ez? Hiszen a város, amint térből hellyé válik, egyből természeti organizmus benyomását kelti – önállóan, saját szelleme szerint változva, növekedve.

A kiállítás maga, egy újszerű módszertan keretében, időben is kifejti a városalapítás aktusától a közösségé és össztetett társadalmi térré válásig tartó utat, egy, az alkotói spontaneitást és a téma történeti-társadalmi szempontjait szintetizáló folyamat jegyében.